Nagyböjt 5. vasárnapja

 

                Sok emberről lehetne mintázni a helytelen önszeretet szobrát. Sasszemmel nézik az érvényesülés, a gazdagodás lehetőségeit, lecsapnak mindenre, amiből előnyük származhat. Csak lemondani, alkalmazkodni, adni nem tudnak. Ügyesnek, gazdagnak látszanak, valójában azonban nagyon is szegények. Sajnálatra méltóan üres az életük. Viszont örvendetesen gazdagabbá válik azok élete, akik Krisztusért feláldozzák önmagukat.

                Jeremiás próféta által üzeni az Úr: az emberi szívekbe írom majd be törvényemet. Ez a belső törvény nemcsak megismerteti velünk Isten akaratát, hanem erőt is ad annak teljesítésére.

                Jézus azért jött, hogy annak akaratát teljesítse, aki őt küldte. Engedelmes volt egészen a kereszthalálig, és üdvösséget szerzett azoknak, akik engedelmeskedtek neki.

                A búzaszemnek el kell halnia, hogy sokszoros termést hozzon. Ugyanígy Jézus kereszthalálából is új élet fakad. Nekünk is készen kell lennünk arra, hogy Jézusért elveszítsük életünket. Így remélhetjük ugyanis, hogy elnyerjük az örök üdvösséget.

                Közeledünk a Húsvéti ünnepekhez. Egyelőre úgy tűnik, hogy templomaink belesznek zárva, pontosabban, nem lehet nyilvános Istentiszteleteket tartani. Bízzunk, hátha valami megváltozik. Mindenképpen törekedjünk az őszinte bűnbánatra, az imaéletre, és továbbra is figyelemmel kísérni a szentmiséket a rádió, televízió, internet segítségével. Ha valaki szeretne szentgyónáshoz, szentáldozáshoz járulni, felhívhat telefonon és megbeszéljük a találkozás lehetőségét.